Időgazdálkodás

„Ha egy kis szünetet tartanál és komolyan elgondolkodnál arról, melyek is a legfontosabb dolgok az életedben - az a három vagy négy dolog, ami leginkább számít -, mik lennének azok? És megadod ezeknek a dolgoknak azt a törődést és időt, amit valóban megérdemelnének?”- teszi fel a kérdést Stephen R. Covey, az időgazdálkodás egyik doyenje. Kérdése egyre időszerűbb. A növekvő nyomás, a záporozó információk és a kiszámíthatatlanság egyre nagyobb szükségét kelti, hogy még gazdaságosabban bánjunk az időnkkel.

Vajon a legfontosabb dolgokat oly gyakran miért nem tudjuk az első helyre tenni? A motivációhoz személyes ösztönzőkre van szükség, ezeket pedig el kell helyezni a hosszú távú céljaink és terveink között, hogy illeszkedjenek az értékrendünkbe. Az időgazdálkodás valójában nem a napi időbeosztásunk elkészítése, hanem a feladataink menedzselése. Melyek a személyes és a munkahelyi prioritásaink? Hogy hatnak ezek feladataink beosztására és összhangban vannak-e egymással? Több nemzetközi kutatás is bizonyítja, hogy akik életükről, karrierjükről hosszútávon gondolkodnak, öt, tíz, 20 évre terveznek, nem csak világos jövőképpel rendelkeznek, hanem sokkal jobban gazdálkodnak az idejükkel is. A hosszútávra szóló gondolkodás pedig a rövidtávon érvényesülő döntéseket teszi eredményesebbé! Mindez nem jelenti, hogy ne kellene módosítani a terveiket! De a módosítás ilyenkor életképes alkalmazkodást jelent, nem pedig sodródást vagy kármentést. Észre kell vennünk azt is, ha valami előnyösebbé válik, hiszen az eredmény így megsokszorozódhat. A hirtelen jött előnyöket – pl. felszabaduló időt –, nem felélni, hanem kihasználni kell.

A megfelelő időgazdáshoz természetesen el kell sajátítani annak technikáit. Vannak, akik ösztönösen rátalálnak, többségünk azonban tanulja.  Képzésünk során a résztvevők megtanulják, hogy állítsanak fel egyértelmű célokat, milyen szempontok alapján döntsék el könnyedén, melyek az igazi prioritásaik és megtanulják a hatékony akciótervek készítését. Napi elfoglaltságaikat összekapcsolják a céljaikkal és az értékrendjükkel, így mindig pontosan tudják, mit miért fontos megtenniük. Az így kialakított átlátható rendszer segítségével ellenőrzésük alatt tartják a napi tevékenységeiket és hatékonyabban döntenek a tevékenységeik beosztásáról, s könnyebben kerülik el az időfecsérléseket.

Vannak, akik azt gondolják, a tervezés gátolja a kreativitást és a természetességet. A tapasztalatok azonban ennek ellenkezőjét erősítik meg. A tevékenységeink felett megszerzett áttekintés energiákat szabadít fel, amelyet fontosabb céljaink még határozottabb elérésére fordíthatunk, mert valójában nem azok a feladatok fárasztanak és stresszelnek minket, amelyeket elvégeztünk, hanem azok, amelyek még előttünk állnak!